Nyilvánosságra hozta a kormány a 2010 és 2026 között született, úgynevezett 2000-es kormányhatározatok teljes éves listáját. A korábban a Magyar Közlönyben nem publikált döntések között számos Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyre bukkantunk: szerepel közöttük a Diósgyőri Acélművek egykori területe, a miskolci Y-híd folytatása, a Miskolci Egyetem fejlesztése, Tokaj-Hegyalja, valamint a BorsodChem, a Hell, a Bosch, a MOL Petrolkémia és az Ózdi Acélművek támogatása is. Néhány határozat címe több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
Összesen 3598 olyan kormányhatározat született 2010 és 2026 között, amelyet annak idején nem tettek közzé a Magyar Közlönyben. A kormány most valamennyi ilyen, úgynevezett 2000-es határozat éves bontású listáját nyilvánosságra hozta. Ezek nem azonosak a minősített, titkos adatokat tartalmazó döntésekkel: jellemzően olyan határozatokról van szó, amelyeket közvetlenül az érintett kormányzati, rendvédelmi vagy más állami vezetőknek küldtek meg, és számukra írtak elő feladatokat.
A kormány által közölt összesítés szerint a rendszer használata az évek során jelentősen kiterjedt. Míg 2010 és 2013 között évente jellemzően 10–20 ilyen döntés született, 2014-ben már 33, később pedig ennél lényegesen több. A rekordév 2021 volt: a koronavírus-járvány idején 679 határozat került a 2000-es kategóriába. 2023-ban további 635 ilyen kormánydöntés született.
A Borsod24 végignézte a listákat, és a megyéhez egyértelműen köthető tételek között nemcsak rutinszerű rendvédelmi beszerzések, hanem nagyvállalati támogatások, egyetemi és közlekedési beruházások, sportfejlesztések, valamint olyan ügyek is vannak, amelyek részletei a most közzétett címekből továbbra sem ismerhetők meg.
Az egyik legérdekesebb helyi találat egészen friss. A 2397/2025-ös kormányhatározat címe szerint a kormány „a Diósgyőri Acélművek egykori ipari területét érintő önkormányzati tulajdonszerzés érdekében szükséges intézkedésekről” döntött – de ennek az intézkedésnek a folytatásáról már sokat írtunk, és azóta is a közbeszéd kedvelt témájának számít.
A 2021-es listában több, egymáshoz kapcsolódó miskolci egyetemi fejlesztés is szerepel. A 2054/2021-es határozat a Miskolci Egyetem Tudományos és Innovációs Parkjának előkészítéséről és megvalósításáról rendelkezett a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében. Néhány hónappal később két újabb döntés következett. A 2451/2021-es határozat a Miskolci Egyetem ingatlanainak a „Green and Smart Campus” koncepció szerinti infrastruktúra-fejlesztéséhez kapcsolódó tervezésről és annak finanszírozásáról szólt, míg a 2452/2021-es már a Tudományos és Innovációs Park tervezési szakaszának elindításához szükséges forrás biztosítását említette.
Ugyancsak 2021-ben született meg a 2080/2021-es határozat a miskolci 3-as főút tehermentesítő szakaszáról, vagyis az Y-hídhoz kapcsolódó III–IV. szakasz előkészítéséről és megvalósításáról.
Talán a legtöbb kérdést a 2570/2021-es kormányhatározat címe hagyja maga után. A teljes megnevezés mindössze ennyi: „A Tokaj borvidékkel összefüggő azonnali feladatokról.” A listából nem tudható meg, mik voltak ezek az azonnali feladatok, mely szervezeteknek kellett végrehajtaniuk őket, tartozott-e hozzájuk állami forrás, és ha igen, mekkora. Tokaj-Hegyalja ugyanakkor más döntésekben is feltűnik. 2021-ben a kormány külön határozatban foglalkozott a Tokaj-Hegyalja Egyetem bérfejlesztésének finanszírozásával, majd a 2264/2021-es döntés a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány stratégiai támogatásáról szólt.
Még érdekesebb egy 2018-as ügy. A 2100/2018-as határozat a Grand Tokaj Zrt. által kötendő peren kívüli egyezség jóváhagyásáról és az egyezség végrehajtásához szükséges forrásjuttatásról rendelkezett. A mostani listából nem derül ki, kivel állt jogvitában az állami borászati társaság, mekkora összegű egyezségről volt szó, és mennyi közpénzt kellett ehhez biztosítani.
Sárospatak szintén többször megjelenik: 2021-ben két nem publikált döntés is született a sárospataki vár turisztikai fejlesztési projektjének mérföldköveiről, a második már kifejezetten azok „újabb módosításáról” szólt.
A dokumentumok egyik legnagyobb csoportját a nagyvállalati beruházások kormányzati támogatásáról szóló határozatok alkotják. Ezek között számos borsodi vállalkozás található.
A Hell Energy cégcsoport már 2016-ban szerepelt egy ilyen döntésben. A 2013/2016-os határozat a Hell Energy Magyarország, az Üvegszikla, az Avalon Park és a Quality Pack beruházásának támogatásáról szólt. A Quality Pack 2021-ben önállóan is kapott egy nagybefektetői támogatásról szóló határozatot, 2023-ban pedig a Hell beruházásának Gyármentő Programból történő támogatásáról döntöttek. A történet 2025-ben is folytatódott: egymást követően két külön határozat született, előbb a Hell Energy, majd a Hell Energy és a Quality Pack közös nagybefektetői beruházásának támogatásáról.
A Hell szikszói óriásgyár-komplexuma
A miskolci Bosch is feltűnik. A 2017/2023-as határozat a Robert Bosch Power Tool nagybefektető magyarországi beruházásának kormányzati támogatásáról szólt.
A kazincbarcikai BorsodChem esetében a 2726/2021-es döntés a vállalat beruházásához igényelt fejlesztési adókedvezmény engedélyezését tartalmazta. A társaság 2025-ben ismét megjelent a nem publikált döntések között, ezúttal nagybefektetői beruházásának kormányzati támogatásával.
Tiszaújváros esetében a MOL Petrolkémia több alkalommal is feltűnik. 2018-ban először fejlesztési adókedvezményt engedélyeztek a beruházásához, majd még ugyanabban az évben külön döntés született a társaság nagybefektetői beruházásának kormányzati támogatásáról, majd 2023-ban újabb, hasonló tárgyú támogatási határozat következett.
Már 2014-ben is találunk borsodi ipari támogatást: a 2026/2014-es határozat hat nagyberuházó állami támogatásáról rendelkezett, közöttük a Hungary Borsod Biochemical Kft.-vel.
Hungary Borsod Biochemical támogatása a BorsodChemhez köthető
Felbukkan a listán az ÓAM Ózdi Acélművek neve is. A 2530/2023-as kormányhatározat a társaság beruházásának a Gyármentő Programból történő kormányzati támogatásáról szólt. Ugyanitt szerepel a Hell ismételt támogatása is, vagyis 2023-ban legalább két nagy borsodi ipari társaság beruházásáról született olyan kormánydöntés, amely nem jelent meg a Magyar Közlönyben.
Nem csak milliárdos ipari beruházások kerültek a 2000-es határozatok közé. A 2023/2022-es döntés például a Tállya községi sporttelep komplex fejlesztéséhez szükséges többletforrás biztosításáról szólt.
A listákon a megyei rendőrség, a katasztrófavédelem és a Miskolci Rendvédelmi Technikum is szerepel. A 2023-as dokumentum szerint külön nem publikált határozatok hagyták jóvá a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőr-főkapitányság és katasztrófavédelmi igazgatóság, valamint a miskolci technikum védelmi képességeinek fenntartásához szükséges beszerzési terveit. Ezek jellegükből adódóan kevésbé rendhagyóak, hiszen a 2000-es határozatok jelentős része éppen állami és rendvédelmi szervezetek belső feladatait rendezte.
A nyilvánosságra hozatal jelentősége elsősorban abban áll, hogy most először lehet egységesen áttekinteni, milyen tárgyú, korábban nem publikált kormányhatározatok születtek 2010 óta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mind a 3598 döntés teljes tartalma nyilvánossá vált: a kormány jelenleg a határozatok éves listáit és címeit tette elérhetővé.
Borsodi szempontból ezért éppen azok a dokumentumok lehetnek a legérdekesebbek, amelyeknek már a címe is egy konkrét, jelentős helyi ügyre utal, de a részletekről továbbra sem árul el szinte semmit. Ilyen a Tokaj borvidék „azonnali feladatairól” szóló döntés vagy a Grand Tokaj peren kívüli egyezségéhez biztosított forrás.
A következő kérdés ezért már nem az, hogy léteztek-e ezek a döntések, hanem az, hogy pontosan mit tartalmaztak, milyen összegekről rendelkeztek, kik kaptak bennük feladatot, és mi valósult meg végül belőlük.
Forrás: Magyarország Kormánya – a 2010–2026 közötti nem publikált 2000-es kormányhatározatok listái.
Fotó: Kormany.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
